PATAKI CENTER - keep moving forward -

- the stop where excellence has always been the destination since 2001 -
Home     English     Hungarian      
Vallakozas es Cegalapitas
Adozas
Adoszam Kerelem (ITIN)
USA Birosagi Hatarozat
J-1 viza es Munka
L1 viza
Befektetoi, E2, L1, EB-5
Vizummentesseg (ESTA)
Hitel es Kolcson
Talalmanyok
A Kreditkartya Rendszere
Tartozkodasi Engedely
Hazassag az USA-ban
Csaladegyesites es Szponzoralas
Zoldkartya Lotto
EU Auto Biztositas
Auto/Motor Regisztracio
Auto/Motor Biztositas
Nemzetkozi Jogositvany
Meghivo es Szallodai Foglalas
Forditas
Utlevel Ervenyesitese
Ugyvedi Tanacsadas
Kozerdeku Informaciok
Emigracios Hirek
Kozhasznu Emigracios Hirek
 
A tema irant tanusitott nagy erdeklodes kovetkezteben heti/havi frissitessel hireket kozlunk az alakuloban levo, es a meg meghozatalra varo bevandorlasi torvenyrol ill. altalanos bevandorlasi temakrol, hogy az egyen folyamataban tudja koveni azt, valamint kello alapossaggal legyen tajekozott a temakorben. A meg elfogadasra varo emigracios reformtorveny minden bizonnyal tobb tizezer magyart  fog majd erinteni az Egyesult Allamokban.
Az irasok tartalma es azok ertelmezese nem tukrozi, valamint nem jeleniti meg a Pataki Center velemenyet ! Azok masolatahoz avagy az irasok barmilyen atformalasahoz semmilyen formaban nem jarulunk hozza ! Minden jog fentartva !
Egy esetleges emigracios reformtervezet kongresszusi elfogadasa es annak torvenybe iktatasa eseten a Pataki Center azonnal elkezdi az ugyfelek szamara az emigracios torvenyben meghatarozottak alapjan a dokumentaciok beadasat a Bevandorlasi Hivatalhoz.
 
 
07/15/2010
Kenytelenek vagyunk egy hosszabb bejegyzest tenni az elmult masfel ev Obama-adminisztracio semmitevese utan
 
Ez nem demokrata vagy republikanus tema, hanem kokemeny gazdasagi tema, sajnos at lett politizalva az egesz ugy  feleslegesen a politikai szereplok altal..., es ez megy mar immar lassan 20 eve..., ugyanakkor felretajekoztatjak szandekosan a szeles nagytomeget.
 
A valodi tenyek azt igazoljak hogy Amerikanak szuksege van friss verre, es kell a gazdasaganak az ittlevo illegalis munkastomeg, mert mar eleve szukseg van rajuk, hiszen majdnem 100% kemeny munkabol el meg,  es be vannak inkadralva az amerikai munkaerobe, es lenyegesen hozzajarulnak a gazdasag novekedesehez, ugyanakkor direkt vagy indirekt modon meg vannak adoztatva ! Ezek mar bebizonyitott gazdasagi tenyek kozgazdasagi tanulmanyok es egyetemi kutatasok alapjan. Milyen mas lenne ugye a szitu, ha legalisan tudnanak dolgozni es adozni,  es hosszutavra tudnanak tervezni...!
 
Egyetertes a republikanusokkal: egyet tudni kell, Obama is kiaknazza es alarendeli az illegalisok emigracios helyzetet sajatos politikai oncelokra..., ahogy azt korabban is tettek tehetsegtelen es korrupt elodjei,  a lenyeg az, hogy nem tartotta be a szavat !!!, holott simman elfogadthatta volna a bevandorlasi torvenyt a demokrata tobbsegu kongresszussal mar reges reg, es ez nem is merulne fel mint tema tobbet...,  de megvan meg ez ev novemberig a demokrata tobbseg. Nem perelgetni kell Arizonat a latszat kedveert, es politikai futballt jatszani a szerencsetlen illegalisokkal, hanem ertelmes federalis torveny elfogadni, rendezni a helyzetuket, es vegre tiszta vizet onteni a poharba !
 
A masik teren meg a demokratakkal van egyetertes:  ez a sok illegalis munkaero legalizalva a gazdasag mororja lehetne,  mert mindenki venne egy hazat es hosszutavon berendezkedne, fizetne adot a keresete utan az USA-ban...etc..; statusz bizonytalansag kozepette nem fektet senki ide be  - az meg teljesen hazugsag hogy leterhelik a szocialis halot, ugyanis minden meg van eleve adoztatva a kajatol kezdve a lakasig, az energiahasznalattol a kozlekedesig etc. (csak egy pelda a sok kozul - a villany es gazszamlakon eleve 10-20% ado van mar eleve az allam fele), tehat igazabol netto befizetok lennenek indirekt modon is a koltsegvetesbe es nem forditva..., ezeket a remiszto, buta es alaptalan dumakat, egyes kozmediumokbol szivhatja magabol a tajekozatlan amerikai, akinek vegleg semmi ralatasa nincs a dolgokra,  es ismetelgetheti majd mint valami mantrat..., hogy ja igen ezekert az illegalisokert nehez a gazdasagi helyzet..., meg a bunbakk mindenre a szerencsetlen illegalis..., ugyan mar..!
 
Ha lett volna bevandorlasi torveny,  ahogy korabban Obama megigerte, akkor most nem lenne ekkora gazdasagi pangas az USA-ban, ilyen egyszeru es ekkora hatalmasat tevedett az Obama, ugyanis nem 12 millio emberrol van itt szo, hanem elorelathatolag 20 milliorol, de simman lehet tobb is a szamuk, az igazi szamot senki nem tudja...!
 
Obamanak mar a spanyol ajku erdekcsoportok /  valasztok is meguzentek, hogy nem igergetni kell, hanem konkretan cselekedni most mar, mert a turelem fogytan..., a hangzatos dumakbol mar eleguk van az embereknek..., ugyanis legkozelebb mar nem szamithat a szavazatukra es koltozhet ki a Feherhazbol, es az Obama-fele nagy szakertoknek mondott fenegyerekek siserahada meg mehet allast keresni... !
 
Akik eddig nem szavaztak Obamara  azok amugy sem teszik, de ha elidegeniti eddigi tamogatoit is azaltal hogy nem tartja be korabbi igereteit es politikai sakkjatszmara hasznal fel kulonbozo temakat, akkor ne szamitson arra hogy ujravalasszak ! 
A szavahihetoseg es a megbizhatosag a politikaban is helyetesithetetlen es potolhatatlan merce !
Hogy mit hoz a jovo azt senki nem tudja, csak gyozzuk kivarni...!
 
01/30/2010
Akarjuk latni a szemunkkel a konkret tenyeket...
 
Most mar tobb bejegyzest nem teszunk e teren, amig az Obama-adminisztracio es a demokrata tobbsegu szenatus elo nem terjeszti az emigracios reform torvenytervezetet, ami a beigertek alapjan ez evben kell hogy megtortenjen...A korrupt Wall St. es a pokhendi banki szektor megmentese, valamint a regi lobbi erdekek bebetonozasa az uj egeszsegugyi  reform kapcsan etc.., nos ezek utan most mar jo lenne ha egy kis figyelmet szentelne az uj elnok az atlagember problemai irant is, mert az emberek turelme fogytan mar, es a stilusos beszed meg az ekes igeretek nem helyetesitik a konkretumokat es a cselekves szuksegesseget a bevandorlasi reform kapcsan sem. Amint valami konkretum tortenik az emigracios torveny korul, azt azonnal jelezzuk, es folyamataban tajekoztatunk rola.
 
2009.12.14.
Varakozas..........
 
Mindenki varja hogy az altalanos egeszsegugyi es biztositasi reformtervezetet elfogadjak es a csatarozasnak legyen vege mar, hogy az Obama-adminisztracio el tudja kezdeni a jovo evre (2010) a beigert bevandorlasi reformervezet torvenytargyalasat. Optimistak sajnos nem lehetunk, hiszen lattuk hogy mi folyt es folyik az altalanos egeszsegugyi es biztositasi reform kapcsan a Kongresszusban, es nem igazan nyujt biztato jelet  a jovore beigert es sorra kerulo emigracios reformtervezet targyalasara.
Mindenki varakozik es argus szemekkel koveti es figyeli az esemenyeket, hogy hatha vegre valami konkretum fog tortenni valoban, es nemcsak egy megvalosulatlan alom es igeret lesz ismetelten es annyiszor immar az egeszbol.
Varakozunk, kivarunk es bizakodunk hogy 2010-ben valoban megvalosul es elfogadjak a bevandorlasi reformervezetet.
Kellemes Karacsonyi Unnepeket es BUEK !
 
2009.08.26.
Obama-fele bevandorlasi torveny
 
Minden konkret jel arra mutat, hogy a bevandorlasi ugyek rendezese es torvenyalkotasa a jovo evre tolodik (2010), leven hogy a mostan zajlo egszsegugyi reformtervezet vitaja teljes mertekben lekoti es kimeriti az Obama adminisztraciot.
Hogy milyen allapotban lesz az amerikai gazdasag a jovo evben az nagymertekben befolyasolni fogja a bevandorlasi ugyek rendezesenek torvenyalkotasi sikeret. Pillanatnyilag a munkanelkuliseg orszagos szinten mar meghaladta a 10%-ot es meg egyre novekszik, ami egyaltalan nem jo hir a jovore nezve, mivel egy hosszu es lassu gazdasagi kilabalas ele nez az orszag, hiszen az amerikai gazdasag motorjat nagymertekben a kozfogyasztasi cikkek forgalmanak merteke, es az altalanos vasarloi hajlandosag es fogyasztas hatarozza meg.
 
2009.06.16.
Obama-fele amnesztia igeretek ill. mi a realitasa....
 
Nos, nem akarjuk szaporitani a szot e teren, hiszen a legutobbi bejegyzest kovetoen nem sok tortent az ittlevo illegalisok helyzetenek rendezese teruleten, ami a tenyleges esemenyeket es a torvenyhozast illeti.
Obama elnok valasztasi hadjarata soran tobbek kozott igeretet tett, hogy az illegalisok helyzetenek teruleten is rendet tesz az orszagban, de ugye azota mar mindenki tudja, hogy az alig porondra lepo adminisztracionak maris milyen egeto es merteku feladatokkal kellett es kell azota is folyamatosan megkuzdenie. Azt mar mindenki tudja vagy a korabbi esemenyek kapcsan legalabbis megtanulhatta, hogy az illegalisok helyzetenek rendezesenek hajlandosaga direkt vagy indirekt modon nagymertekben fugg a torvenyhozast kitevo egyenek osszeteteletol es akaratatol, az orszag gazdasagi allapotatol, az amerikai lakossag hangulatatol etc... Nos, a papiron dokumentalhato munkanelkuliseg orszagos szintje kozel 10%-ek korul van, es szamtalan alkalmazott csak reszidoben vagy csokkentett oraberben van foglalkoztatva, ugyanakkor tovabbi elbocsatasok es cegcsodeljarasok varhatoak. Egyesek 2010 elejere teszik az orszag gazdasagi lejtmenet megtorpadasat. Annyi bizonyos, hogy bizonytalansag es kivaras uralkodik minden szinten, legfeljebb teorizalni lehet a lehetseges kimenetelekrol, de a mostani klima nem igazan kedvez annak a politikai akaratnyilvanitasnak, hogy papirokhoz juttassak az ittelo illegalis bevandorlokat, mikor sok amerikainak nincs allasa es nap mint nap kuszkodnek hogy szinten tartsak magukat. Meg annyit megjegyzunk hogy a torvenyhozasnak kell megalkotnia es elfogadnia mindennemu emigracios torvenyt ill. rendeletet, es Obama elnoknek nincs jogkore hogy az illegalisok sorsat direkt modon elnoki rendelettel rendezze. Nos, mi is folyamatosan figyelemmel kisereljuk a fejlemenyeket e teren, es ha valamikor barminemu remenysugar elobukkan, akkor azt azonnal jelezzuk.
 
2009.01.22.
2011-DV vizumlotto regisztracio es jelentkezes
 
A kovetkezo 2011-DV vizumlottora valo regisztracio es jelentkezes ugy 2009 szeptember vegetol egeszen 2009 november vegeig lehetseges. Kerunk mindenkit hogy jelentkezzen a megadott ket honapos hataridoben a DV Lottora minel hamarabb, mert a megszabott hataridon kivul nem lehetseges a regisztracio es a jelentkezes barki is allitja azt. Mindenkinek erdemes jelentkeznie a 2011-es vizumlottora (orszagon belul es kivul), meg azoknak is akiknek ervenyben levo bevandorlasi ugyuk van az USA-ban, de meg nincs meg a vegleges zoldkartyajuk, hiszen egy szerencses kisorsolas eseten azonnal ugyintezhetik a a vegleges papirokat a letelepedesre. Ha barmi kerdese van a 2011-DV vizumlottoval kapcsolatosan kerem keressen meg bennunket.  
 
2008.10.27
A varva vart vizummentesseg !!!
 
2008 November 17-tol vizummentesen utazhatnak a magyar allampolgarok az USA-ba. Rajtunk kivul meg Csehorszag, Szlovakia, Esztorszag, Lettorszag, Litvania es Del-Korea csatlakozik a vizummentessegi programhoz, amelynek jelenleg 27, tobbsegeben nyugat-europai allam a tagja.
 
   
2008.09.29.
2010-DV vizumlotto es vizummentesseg
 
1) Kerunk mindenkit hogy jelentkezzen most a 2010 DV - zoldkartyalottora, ami ingyenes es barhol barki jelentkezhet az interneten. Jelentkezesi ido: 2008.10.02 - 2008.12.01.
2) A vizummentesseg teren a vegleges simitas is megtortent es ugy nez ki hogy 2009 januar kozepetol a magyaroknak nem kell vizum az Egyesult Allamokba, habar a kijovetelnel regisztraltatniuk kell magukat.
3) Semmifele bevandorlasi hatarozat ill. torveny nem szuletett es nincs a jovoben sem kilatasban, magyaran e teren minden a regi.
 
2008.02.02.
Belfoldi jaratokon is kerhetik a tartozkodasi engedely (feherkartya) bemutatasat az utazo ugyfeltol....
 
Tobb ugyfel jelezte az elmult hetekben, hogy kertek a belfoldi jaratokon a feherkartya (I-94) bemutatasat. Utazasi irodakat hivtunk fel es valoban konfirmaltak az informaciot, hogy mintegy ket-harom hete uj szabalyzat lepett eletbe a repulotereken es szuroprobaszeruen, pillanatnyilag meg nem altalanosan, kerik a tartozkodasi engedely felmutatasat. Nos, mondanunk sem kell ez epp eleg riadalmat keltett szamos utazas elott allo egyenben, es sokan a mar meglevo repulojegyuket is hagytak elveszni,  inkabb busszal tettek meg az utat NY es Miami kozott. Ugy latszik hogy a Bev. Hiv. tovabb szoritja a hurkot, es ezzel az intezkedesevel is hozzajarul ahhoz, hogy megkeseritse ill. ellehetetlenitse szamos ittlevo ember sorsat.
 
2007.11.21.
Politikai es tarsadalmi ertelemben egy illegalisok sorsat rendezo amnesztianak nincs realitasa az elkovetkezo jopar evben...
 
Spitzer kormanyzo egy hete veglegesen visszavonta a harom jogositvanyra tett javaslatat, ami azt jelenti, hogy NY-ban az illegalisok megsem jutnak jogositvanyhoz.
A demokrata kormanyzo javaslata teren orszagosan kibontakozo vita elmergesedese, ugyanakkor a demokrata elnokjeloltek kinos magyarazkodasa azt erzekeltette, hogy a mostani politikai klima es tarsadalmi hangulat nem igazan alkalmas egy ilyen javaslat kivitelezesehez. Elnokvalasztasi evad elott a kormanyzo jogositvany javaslata hatranyosan erintette volna a demokrata elnokjeloltet, hiszen a republikanusok nagyon ugyesen es rafinalt eszkozokkel a bevandorlas tematikajat a kozrejatszo mediumok segitsegevel eloterbe hoztak negativ megjelenitesben, ugyanakkor mestersegesen napirenden is tartjak, hogy azt politikai haszonszerzesre, szavazo bazisanak mozgositasara, a kulonbozo bajok figyelemelterelesre, bunbakkeresesre etc. tudjak hasznalni ill. kiaknazni.
A kozeljovoben az illegalisok helyzetenek a vegleges politikai rendezesere nincs valos remeny, hiszen az illegalisok sorsa lenyegeben az elnokvalasztasi kampany jatekszereve valt, es jelenleg sem politikai, sem tarsadalmi akarat nincs arra, hogy az ugyet rendezzek. A tavlati jovo sem biztato, hiszen ha a gazdasag rossz fordulatot vesz (erre minden esely megvan az elozetes jelek alapjan: gyenge dollar, magas uzemenyag arak, inflacio, a hitelvalsag problemaja, az epikezesi szektor leallasa etc.. ), akkor tovabbra sem lesz meg a politikai es a tarsadalmi akarat, hogy az illegalisok sorsat veglegesen rendezzek.
 
2007.11.01.
A Deam Act is elbukott a szavazasnal
 
A Dream Act elbukott a szavazasnal, igy meg az USA-ban iskolazott es erettsegizett illegalis diakok sem almodhatnak szabadon, es szuleikhez hasonloan retteghetnek ok is nap mint nap a deportacio lehetosege miatt.
Habar nem onkent jottek az USA-ba, hiszen szuleik hoztak magukkal oket az orszagba, ugyanakkor hiaba jartak ki jo diakkent az iskolat, a torvenyhozok nekik sem kegyelmeznek. 
 
2007.11.01
Politikai realitas, nyomas es hatteralku gyanant ep almabol mikepp lesz bizonytalan sorsu rothadt alma
 
Szeptember 21-en Spitzer kormanyzo bejelenti, hogy az illegalis NY-iak szamara is elerhetove teszi a NY-i jogositvanyt, eleget teve a kormanyzoi szekert valo kapmpanyaban tett igeretenek. Azt kovetoen a kormanyzo mindennemu kritika celpontjava valt, le is marhaztak a nyilvanossag elott a kozteveben. A NY-i torvenyhozas torvenyt fogadott el, hogy szandekat megtorpedozzak. A Bev. Hiv. vezetoje altal kapott figyelmeztetes kapcsan Spitzernek nem maradt mas megoldasa, mint menteni a menthetot es egyezseget kotni Washingtonnal a jogositvany teren, ami lenyegeben a mellette kiallo csoportot is felhaboritotta.
Lenyegeben elorehoztak a 2005-ben elfogadott “real ID” torveny megvalositasat NY-ban, es mintegy harom fele jogositvanyt adnak ki majd:
1. az egyik csak legalis bevandorlok es allampolgarok szamara lesz elerheto,
2. a masodik verzioval az allampolgarok szabadon utazhatnak Kanadaba,
3. a harmadik jogositvany legalis es illegalisok szamara is elerheto lesz egyarant, ami majd nem hasznalhato federalis epuletekbe valo belepeshez ill. reptereken repuleshez.
Azon torvenyhozok es szervezetek, akik kialltak Spitzer mellet a korabbi jogositvany kezdemenyezese miatt, mosr elarulva erzik magukat a Washingtonban kotott megegyezessel, hiszen nem egyseges jogositvany lesz minden NY-i szamara, hanem szo szerint alkasztokat hoznak letre.
Tobb emigrans szervezet serelmezi azt, hogy a hatosagok szamara egyertelmu lesz a 3-dik jogositvany alapjan, hogy a tulajdonosa illegalis, hiszen ertelemszeruen ki mas akarna az olcsobb verzioju jogositvanyt. Mondhatni, ep alma helyett kapnak majd rothatd almat az illegalisok. Ugyanakkor a DMV adatokhoz a Bev. Hiv. is szabadon hozzaferhet barmikor, magyaran konnyebb lesz majd osszegyujteni az illegalisokat. Ironikusan fogalmazva, a hazadeportalt majd elmondhatja hazajaban, hogy most mar van NY-i jogositvanya.
Mindenesetre meg sok vita koveti majd a NY-i jogositvany ugyet, hiszen meg a NY-i torvenyhozas meg kell szavazza es el kell hogy fogadja az uj jogositvanyokra szant penzugyi alapot, magyaran meg a rothadt alma sem biztos.
 
2007.10.23.
A Dream Act -rol szavaznak hamarosan a Szenatusban - egy alom valik valora a fiataloknak

Mintegy 65 000 illegalis statuszu diak gradual evente az USA- ban, akiknek illegalis statuszuk miatt az egesz jovojuk ketseges, es akik allando felelem alatt elnek, hogy deportaljak egy szamukra szinte ismeretlen vagy alig ismert orszagba. Ugyanugy mint szuleik, nem dolgozhatnak legalisan es tovabtanulas eseten nem kaphatnak egyetemi tamogatast. A Dream Act ertelmeben mindazon gyerekek, akiket a szuleik 16 eves koruk elott hoztak be az orszagba, es akik folyamatosan itt eltek 5 evig, valamint sikeresen erettsegiztek,  azok ideiglenes statuszt kapnak 6 evig, hogy tovabbtanulhassanak, dolgozhassanak es beallhassanak valamelyik fegyveres testuletbe. Ha elvegeznek 2 ev foiskolat vagy 2 evet letoltenek valamelyik fegyveres alakulatnal, akkor a 6 evet kovetoen veglegesithetik statuszukat. Ezen gyerekek szama meghaladhatja az egymilliot, de akar csak szazezres nagysagrendu is lehet, leven hogy a hatosagok sem rendelkeznek pontos adatokkal.
A Deam Act elfogadasat mindket part tamogatja (ellentetben a korabbi emmigracios reformtervezettel), leven hogy ezen gyerekek teljes mertekben amerikanizalodtak az idok soran, es koruknal fogva a jovot kepviselik.
 
2007.10.22.
Torvenyhozasi eszkozokkel lehetetleniti el az allami szenatus a NY-i jogositvany megszerzeset az illegalisok szamara
 
NY allam szenatusa 39-19 szavazat aranyban elfogadott egy torvenyt (amely kulonbozo manoverezesi lehetosegeket foglal magaban, igy ellehetetlenitve a kormanyzo akaratat), amely lenyegeben lehetetlenne teszi Spitzer kormanyzo abbeli hatarozatat, hogy kormanyzoi hataskorben adminisztrativ eszkozzel NY-i jogositvanyhoz juttason tobb mint felmillio illegalis NY-i lakost. A hatarozatot tobbsegeben republikanusok tamogattak, de kulcsfigura demokratak is a kormanyzo ellen fordultak a szavazasnal.
 
2007.10.10
A NY-i jogositvany megszerzesenek pillanatnyi helyzete
 
Amiota Spitzer kormanyzo bejelentette szandekat, hogy a NY-i jogositvanyt hozzaferhetove teszi az illegalis NY-iak szamara is, azota lankadatlanul egnek a vonalak (es ez ertheto is)....
A helyzet pillanatnyi allasa az, hogy a republikanus torvenyhozok ketsegbe vonjak Spitzer kormanyzo jogkoret, hogy egy ilyen rendelkezest sajatosan adminisztrativ eszkozokkel leptessen eletbe, es a rendelkezest varhatoan a birosagon tamadjak majd meg. Az ervek mellet meg felsoroljak, hogy egy kulfoldi utlevel onmagaban nem elegge donto, hogy a szemely kiletet egyertelmuen igazolja, ugyanakkor a kormanyzo altal megfogalmazott iranyelv a jogositvany tekinteteben nem tesz eleget a 2013-ban ervenybe lepo federalis elveknek, miszerint a "Real ID" megszerzesehez majd igazolni kell tobbek kozott a legalis itt-tartozkodast is. A federalis torvenyek ertelmeben "Real ID" vagy utlevel szuksegeltetik majd a szemely szamara, hogy akar egy belfoldi jaratra felszalljon.
Spitzer kormanyzo, aki mellesleg demokrata, hiszteriakeltesnek nevezte a hatarozata ellen felhozott vadakat, hiszen a hatarozata az elet praktikus oldalarol kozeliti meg a temat, es a mar ittlevo embereknek adna jogositvanyt.
A fentieket osszegezve, az ugrasra kesz NY-i jogositvany varomanyosokra ez az egesz azt jelenti, hogy megegyezes hianyaban a rendelkezes eletbelepeset az ellentabor (republikanus torvenyhozok) blokkolni fogjak azaltal, hogy birosagi utra terelik az egesz ugyet. Magyaran, egyaltalan nem biztos, hogy a tobb mint felmillio illegalis NY-i lakos valaha is hozzajut az ahitott NY-i jogositvanyahoz.
Mindenesetre, kivancsian kovetjuk a fejlemenyeket e teren is.
 
2007.09.27.
Uj naturalizacios teszt eletbeleptetese az allampolgarsagi vizsgahoz
 
2008.10.01. -tol mar az uj tesztbol kell a leendo allampolgaroknak vizsgazniuk. A teszt kerdesei es valaszai angolul olvashatok:  /Documents/naturalization test.pdf
 
2007.09.24.
Mit tanacsos tennie,  ha a Bevandorlasi Hivatal letartoztatja, lakasan keresi vagy csak kerdeseket intez Onhoz etc.
 
A Pataki Center egyedi modon megosztja az informaciot (hamarosan magyarul is olvashato lesz), hogy mit tanacsos tennie az egyennek, ha az Emigracios Szervezet valamelyikevel talalkozik. Ide kattintva angolul olvashato: /Documents/tanacs.pdf
 
2007.09.24.
Vizum Lotto (2009 Diversity Visa)
 
A vizum lottot (2009 DV) ingyenesen es elektronikusan be lehet adni 2007 Oktober 3-tol egeszen 2007 December 2-ig. Erdemes idoben beadni es nem a vegere hagyni a jelentkezest, mert a korabbi tapasztalataink alapjan az utolso ket hetben mar nagyon nehezkes a jelentkezes, leven hogy a szerveruk le van terhelve a sok jelentkezo altal. Illegalisoknak, statuszun kivulieknek nem erdemes beadniuk a jelentkezest, mert ha ki is sorsoljak oket, nem tudjak megszerezni a zoldkartyat. Barki beadhatja ingyen, ha ramegy a kovektezo weboldalra:  http://travel.state.gov/pdf/2009DVInstructions.pdf .
Egyetlen egy dolog szokott fejtorest okozni a jelentkezok szamara, espedig a fenykep megfelelo mereture valo digitalis beszerkesztese. Ha barkinek nehezsege adodik, kerem jelentkezzen nalunk, es mi beadjuk a kervenyet a megfelelo formaban $10 illetekert cserebe , amirol visszaigazolast is kuldunk.
Kerem tekintse meg az ezzel kapcsolatos informaciokat a http://patakicenter.com/lotto.aspx  weboldalon.
 
2007.09.23.
Kulonbozo buncselekmenyek aldozatainak U statusz a Bevandorlasi Hivataltol 
 
Az utobbi idoben megsokasodott csalassorozatok es atveresek (ugyvedi irodak, emigracios szervezetek, egyenek altal) valamint a kulonbozo buncselekmenyek elkovetese az illegalis es a legalis bevandorlokkal szemben avagy altaluk, arra kenyszeritette a Bevandorlasi Hivatalt (USCIS), hogy letrehozzon egy ugynevezett U statuszt, ahol az egyen egyuttmokodve a hatossaggal emigracios statuszhoz juthat. 
 
Az U statusz megszerzesenek elofeltetelei:
1. az egyen mentalis es fizikalis serelemnek van kiteve a buncselekmeny soran,
2. a szemely informacioval rendelkezik adott buncselekmeny(ek)rol,
3. az egyen segitett, segit vagy segiteni fog a buncselekmeny kideriteseben es annak vadala helyezeseben,
4. a buncselekmeny elovetese serti az Egyesult Allamok torvenyeit es annak esemenye az orszagban kell hogy tortenjen.

Hasonlo modszerrel tisztitottak meg a hatosag szervei a 80-as evekben NY-ot a maffiatol, ahol a kulonbozo bunszervezetek egyes tagjai vadalkut kotottek a hatosaggal vagy egyuttmukodtek a szervezet lebuktatasaban, hogy aztan vegleg eltunjenek a tanuvedelem programjanak kereteben.
Itt nem a nevtelen jelentgetesekre kell gondolni, ahogy az Mo.-on divatszeruen tortenik mostansag az APEH vagyonosodasi vizsgalat kapcsan, ahol az amugy kedves-nyajas-segitokesz szomszed ill. "jobarat" az irigykedestol es a rosszindulattol vezerelve suttyomban feljelengeti naponta nevtelenul  a mit sem sejto szomszedjat ill. baratjat/ismeroset a hatosagnal.
Az egyen buncselekmeny aldozata kell hogy legyen (a teljes listat es a reszleteket lent olvashatja angolul), es ennek kapcsan egyutt kell hogy mukodjon a hatosaggal, hogy a serelmet kivitelezo szervezetet vagy egyent a hatosagi szervek felgongyolitsek, hatastalanitsak. 
FL allamban is, de szerte az egesz orszagban sok emigracios ugynokseg, adott be csak ugy kamura munkaengedely meghosszabbitasra igenyt egyenek szamara, hogy a Bev. Hiv. altal visszaigazolt dokumentummal hozzaferhetove tegyek az illeto szamara a FL-i jogositvanyt. Vagy csak gondoljuk a LULAC programra, ahol kulonbozo emigracios nonprofit szervezetek, irodak, ugyvedek sokasaga funek-fanak beadtak a kervenyt a dokumentumszerzes remenyeben. Tovabba, egyre tobb korabbi bevandorlasi hivatalnok bukik le annak kapcsan, hogy hosszu evek soran "ugyeskedtek" vagy hamis inditvany alapjan papirokhoz juttattak egyeneket. 
Altalanossagban elmondhato, hogy a hitegeto emigracios ugyintezesek es ennek kapcsan az emigracios dokumentumok megszerzesenek a remenye egy kulon gyumolcsozo iparagga notte ki magat immar az USA-ban, ahol minden igeret elhangzik, csakhogy az ugyintezok es annak szereploi penzhez jussanak.
Angolul elolvashatja az U statusz reszleteit: /Documents/uscis 1.pdf, /Documents/uscis 2.pdf
Ha barmi kerdese vagy kozolnivaloja van, kerem irja meg vagy kozolje azt szamunkra.
 
2007.09.22.
Spitzer NY-i kormanyzo hozzaferhetove tette az illegalisok szamara a NY-i Jogositvanyt

NY Allam, ahol tobb mint fel millio illegalis tartozkodik, emigracios statusztol fuggetlenul engedelyezi a jogositvanyok kiadasat. Az uj szabalyzat ertelmeben a "Department of Motor Vehicles" (DMV) elfogadja szemelyazonositas vegett a kulfoldi utlevelet anelkul, hogy igazolni kellene az egyennek az emigracios statuszat. A szabalyzat 2007 decemberetol lep eletbe. Spitzer kormanyzo szerint a DMV nem a Bevandorlasi Hivatal. A mostani NY-i intezkedes ellenkezik az altalanos orszagos trenddel, hiszen 8 allamot kiveve (Hawaii, Maine, Maryland, Michigan, New Mexico, Oregon, Utah es Washington) minden allamban a jogositvany megszerzeset az emmigracios statusz igazolasahoz kotik. Hogy NY elkerulje a sok illegalis beozonleset az uj jogositvany szabalyzata miatt, eppen ezert igazolni kell majd (szamlakkal), hogy az adott illeto valoban NY Allam lakosa. Kulonbozo emigracios es munkaugyi szervezetek megelegedesuket felyeztek ki az uj szabalyzat hallatan, hiszen a korabbi Pataki kormanyzo adminisztraciojanak intezkedesei legalabb 250 000 embert erintett negativan, akik nem tudtak a jogositvanyukat megujitani ill. megszerezni, kovetkezeskepp nem volt jogositvanyuk hogy az iskolaba, munkahelyukre etc. vezessenek.
Az uj szabalyzat elso fazisa kb. ugy 152, 000 ezer emberrel kezdodik 2007 Decemberben, akiknek a korabbi NY-i jogositvanyuk lejart es nem tudtak emigracios statuszuk miatt megujitani...Ezen embereket levelben elkezdik maris ertesiteni arrol, hogy ez ev vegen hogyan tudjak ujraervenyesiteni a jogositvanyukat.
A masodik fazis 2008 Aprilisaban kezdodik, ahol a jogositvany megszerzeset minden NY-i lakos szamara lehetove teszik (kb. 500 000 emberrel szamol a DMV). A teljes cikk angolul:
/Documents/NY driver license.pdf
Vegre valami jo hir - szerzo.
 
2007.08.03.
Ujabb remeny a diakoknak es a mezogazdasagi munkasoknak?

A Szenatusban es a Kepviselo Hazban arrol targyalnak, hogy ez ev vegeig ujra eloterjesztenek a Bush-Kennedy amnesztiatorveny bizonyos reszelemeit: DREAM Act, SKIL Bill es AgJOBS. Mindharom torvenyjavaslat elfogadasa kulonbozo specialis uzleti korok es kisebbsegi csoportok kiengesztelesere szolgalna. Ugyanakkor a fenti torvenyjavaslatok megszavazasara meg ez evben nagyon jok az eselyek a Kongresszusban, hiszen mindket part reszerol tamogatast elveznek.
A DREAM ACT amnesztiat adna mindazoknak, akik meg gyerekkent erkeztek az Egyesult Allamokban szuleik reven, es akik a kozepiskolai tanulmanyuk befejeztevel  legalabb ket ev foiskolai vegzettseget mutatnak fel vagy letoltenek ket evet valamelyik amerikai fegyveres hadero kotelekeben. A DREAM ACT egymillio embert erinthet Amerika-szerte.
A SKILL BILL lenyegesen megemelne a magasan kepzettek (H-1B) vizum keretet es specialis allampolgarsag fele vezeto keretet nyujtana azon kulfoldi diakoknak, akik matematika, mernoki vagy egyebb tudomanyos szakon vegeznek egyetemi tanulmanyokat.
Az AgJOBS legalabb 1.5 millio embernek adna amnesztiat, akik valamilyen formaban korabban is mezogazdasagi szektorban dolgoztak. A jelenlegi mezogazdasagi munkasoknak legalabb 70% illegalis, es a szektor jelenleg is munkaerohiannyal kuszkodik, veszelyeztetve sok helyen a termes begyujteset.
 
2007.08.01.
Sokasodnak a szelhamossag kulonbozo arnyalatai, valamint az atveres uteme allandosult folyamat lett imar az illegalisok koreben
 
Juniusban az emigracios torvenyjavaslat megbukasa ota hihetetlen mertekben felutotte  a fejet a szelhamossag kulonbozo modozatai. Az emberek frusztraltsaga a torvenytervezet megbukasat kovetoen az egekbe emelkedett, es ennek kovetkezteben sokan az utolso szalmaszalba is kapaszkodnak, csak legyen. Nos, ezt a ketsegbeesett klimat lovagoljak meg ismetelten az elhiresult  szelhamosok es szerencselovagok, igerve fut-fat az oket meghallgato "palimadaraknak", akik kesobb, az atveres folyamata utan szegyenukben inkabb melyen hallgatnak, mintsem azt nagydobra vernek. Mindenkit arra osztonzunk, hogy szeleskoruen informalodjon kulonbozo forrasokbol, es kik-ki sajat maga vegye a faradsagot es erdeklodjon utana szamara fontos temaknak, mert ezaltal sok jovobeli problemat es kellemetlenseget kerulhet el az egyen, es a vernyomasa sem lesz magas. Ugyanakkor kerunk mindenkit, hogy ne ugorjon bele konnyelmuen ketes kimenetelu dolgokba ill. kovessen masokat csak azert, mert mar masoknak is elinteztek vagy mert sikerult valemelyik ismerosenek, mert az ilyen siker rovideletu lehet, a bukas meg gyors es lancszeru, annak minden fajdalmas kovetkezmenyevel. Kerem keresse irodankat barmilyen kerdessel (e-mail, telefon), mert az informacio es a tudas tobbek kozott a  siker zaloga is. Legyen informalt, hogy elejet vegye a jol hangzo, de katasztrofaval jaro kiserteteseknek.
Atvert es megkeseredett ugyfelek visszajelzese reven (amit ismetelten koszonunk, hiszen sok informacionak jutunk a birtokaba ugyfeleink reven) hozzank is eljutott a hir az USA-bol valo divatszeru "tuti repteri kileptetesekrol", az olcso "stand-by" repulojegyekrol, valamint azok osszes negativ kovetkezmenye. Az alulinformaltsagnak es az emberi hiszekenysegnek koszonhetoen sokan (a szerencsesebbje) csak a penze utan futkos, de sajnos sokan  5-10 evig ki lettek tiltva az USA-bol. Ez a "tuti" kileptetesi folyamat  2001 kovetoen vette kezdetet, es az utobbi idoben egyre surubben jeleznek vissza ugyfelek,  hogy a hatarbelepesnel az emigracios tisztek eszrevettek, hogy az egyen visszamenolegesen valamely idoperiodusban (ami 4-6 evet foglal magaban) tultartozkodta legalis statuszat (mindez tortenik annak ellenere, hogy azota az illeto mar 2-4 alkalommal volt az USA-ban, es minden rendben ment a korabbi bejoveteleknel).
Ez volt az a periodus, amikor sokan nem bajlodtak a tartozkodasi engedelyuk meghosszabbitasaval (sporoltak), vagy csak siman rabiztak magukat ezen kilepteto tarsasag "szaktudasara" es majd orommel rebesgettek funek-fanak, hogy ismetelten vissza tudtak jonni. Akkoriban valoban el volt nagyon maradva a Bevandorlasi Hivatal az adatfeldolgozassal, es ennek koszonhetoen tudtak visszajonni emberek, nem pedig a " brooklyn-i kilepteto szakertoi csoport" munkajanak koszonhetoen. Nos, ugy latszik, hogy azota a Bevandorlasi Hivatal beerte onmagat az adatfeldolgozassal - hiszen a mai napig is gozerovel folyik a hivatal atszervezese -, mert egyre surubben buknak meg ezen emberek a hatarbelepesnel 4-6 evvel ezelotti illegalis itt-tartozkodasuk miatt, fuggetlenul attol, hogy hol lepnek be az USA-ba.
De sorolhatnam az atveres folyamatat  az allami jogositvanyok borsos ugyintezesevel (amit altalaban felfuggesztenek zaros hataridon belul, hiszen mindenhol mar az emigracios statusz igazolasat es utolag kiegeszito dokumentumok potlasat kerik, amire mar az ugyfel nem reagal) vagy a 25 fos csoport ceges szponzoraciojaval, ahol meg a penzatadas is indirekt modon tortenik, (hogy kesobb ne legyen nyoma, ha borul a bili). A stroman szerepet betolto szponzor ceg egy ev mulva mar kizart hogy igenyt tart majd ezen emberekre hosszutavon (hiszen mar nem erdeke), plane hogy csak papiron dolgoznak a cegnek, igy a huszanot fos $5000 dollaros ugyfel hamarosan a ket szek kozott a padlon talalja majd magat.  
Az utobbi idoben szamtalan mas atveresi folyamat es kiserlet is jutott a tudomasunkra, koszonve az atveresre "felkeszitett" es "megpuhitott" ugyfeleknek, akik kerdeseikkel keresik irodankat nap mint nap. A teljes svindli listat nem sorolhatjuk fel, hiszen egyes ugyek kenyes es erzekeny volta sokakat helyezne kenyes szituacioba. Ismetelten kerunk mindenkit, hogy legyenek nagyon ovatosak es korultekintoek !
A masik folyamat amivel szembesultunk az utobbi idoben az emigracios torvenyjavaslat megbukasat kovetoen ill. annak hatasara, hogy sokan tervezik (foleg az oszi honapokban, egeszen ez ev vegeig) a vegleges hazamaneteluket az Allamokbol. Sokan mar csak annak remenye miatt maradtak itt meg az utobbi idoben (hiszen koztema volt mar joideje egy esetleges amnesztia reform az illegalisok reszere), hogy hatha megis annyi ev utan lehetoseget kapnak arra, hogy legalizalni tudjak magukat . Ennek kapcsan arra osztonzunk mindenkit, hogy ne hamarkodjak el dontesuket, ugyanakkor jol gondoljak at a jovobeli ittmaradasuk modozatat, mert valoszinuleg, hogy a kovetkezo koltsegvetes eve az "enforcement" evadja lesz, amikor a Bevandorlasi Hivatal ervenyesiti az emigracios torvenyek eloirasait. Ugyanakkor egyre tobb varos (kis es nagy) hoz helyi torvenyeket markansan illegalisok ellen, azzal indokolva cselekedetuket, hogy a Federalis Kormany nem teszi a dolgat, igy nekik kell intezkedniuk. 
Ugyanakkor elkezdotott egy hazasodasi hullam, aminek mi is orvendunk termeszetesen, hiszen irodank egyik kiemelt profilja tobbek kozott az amerikai allampolgarral valo hazassagi ugyek teljeskoru, szakszeru es gyorsitott beadasa, korrekt ugyintezesi feltetelekkel ill. aron a  Bevandorlasi Hivatal szamara. Koztudott, hogy amerikai allampolgarral valo hazassag reven lehet a leggyorsabban eljutni a zoldkartyahoz (4 honap alatt).
 
2007.06.28.
A mai szenatusi szavazattal az emigracios torvenytervezet veglegesen elbukott

A mai napon a Szenatus 46 igen es 52 nem szavazattal meggatolta (min. 60 igen szavazat kellett volna), hogy a torvenytervezetrol holnap veglegesen szavazhassanak, es ezzel vegleg le is kerult a torvenytervezet a Szenatus napirendjerol. Erdekes itt megemliteni, hogy 16 demokrata szenator nemmel - 14 igen szavazat kellett volna meg -, mig 12 republikanus szenator igennel szavazott. Tobbsegeben viszont republikanus szenatorok juttatak padlora a torvenytervezetet, es Bush elnok szemelyes kozbenjarasa sem tudta oket jobb belatasra birni. A torvenytervezet megbuktatasahoz nagymertekben hozzajarult meg szamtalan tv es a radio csatorna befolyasos musorvezetojenek emigracio ellenes hozzaalasa, ami tovabb szitotta az amerikai lakossag koreben a torvenytervezet ellenzeset, es sokuknak aktiv ellenkezese arra kenyszeritette az adott szenatorokat, hogy minden eszkozzel megtorpedozzak es padlora kuldjek a tervezetet. Bush elnok maris jelezte csalodottsagat a tortentek miatt, de a gyozkodesen kivul igazabol nincs jogkore barmit is tenni a tortentek elleneben.
A torvenytervezet rendezte volna illetekdij fejeben az ittlevo 12-20 millio illegalis sorsat, es eletbe leptetett volna olyan rendelkezeseket, mint a hatar megerositese, a munkavallalo ellenorzesrendszerenek a kiepitese, ugyanakkor egy bevandorlasi erdempontrendszert valositott volna meg a letelepulni vagyo bevandorlok szamara, ahol a hangsuly inkabb az egyen iskolai es szakmai vegzettsegere es tapasztalatara helyezodott volna, es nem a rokoni kapcsolatra (kanadai bevandorlasi rendszerhez hasonloan, figyelembe veve a gazdasag hosszutavu erdekeit). Rokoni kapcsolatok reven evente tobb mint egymillio ember vandorol be legalisan Amerikaban (lancbevandorlasnak nevezik), es az effajta bevandorlasi szisztema nem igazan veszi figyelembe a gazdasag mindenkori szempontjait.
Mindenesetre dicseretet erdemelnek azon szenatorok, akik a tudott nehezsegek ellenere is szorgosan munkalkodtak es faradoztak az utolso percig a torvenytervezet sikeren.
Hogy miert lett ilyen kicsinyes ez az orszag, ahol a bevandorlas szerves reszet kepezi az orszag megalakulasanak es tortenelmenek, tarsadalmi es gazdasagi folyamatanak, azt nehez megmagyarazni. Hogy miert olyan nehez az ittlevo illegalisok sorsat rendezni, azt gondolom meg evekig elemezgetni fogjak a tv csatornakon a reszlehajlo es a kilora megvett szakertok.
Annyi bizonyos, hogy ezek az emberek sosem artottak ennek az orszagnak, es tul azon hogy jobb es szebb eletet akarnak maguknak, gazdasagilag tevekenyen hozzajarulnak az orszag gazdasagahoz, hiszen a puszta jelenletuk (azaltal hogy lakast berelnek, esznek, utaznak etc.) serkenti a gazdasagot. Ezt a tenyt meg az elfogult szakerok is kelletve beismerik, ugyanakkor ezen csoport gazdasagi hozzajarula messzemenoen felulmulja az altaluk igenybevett szocialis juttatasokat.
Az adminisztracio es a Feher Haz abban hibaztathato, hogy nem ismerte fel idoben az emigracios kerdes rendezesenek a fontossagat, es Bush elnok elbagatellizalta az ugy rendezesenek idopontjat az elnoki terminusanak alkonyara.
Megitelesunk szerint, az illegalis bevandorlok helyzetet mar 2002-2004 kozott kellett volna valamilyen formaban rendezni, amikor az egesz emigracios ugyet biztonsagi kerdeskent lehetett volna talalni az amerikai allampolgarok tobbsegenk. Azota persze sok minden tortent bel- es kulpolitikailag (az ingatlanpiac hanyatlik, az olaj ara a csillagokban, az iraki haboru meg egy nyilt titokkent kezelt eltusolt katasztrofa, Bush elnok nepszerusege szinte vetekszik Nixon elnokevel etc..) ami osszesegeben mind hozzajarul ahhoz, hogy a mostani klima nem igazan kedvez egy emigracios torveny elfogadasahoz.
Ket evig nem varhato hogy ismetelten targyalasra kerul az emigracios tervezet, de a 2009-ben beiktatott uj elnok utan sem biztos, hogy hamarosan targyalni fogjak, hiszen sok fugg majd az aktualis amerikai elnok szandekatol, a Komgresszus osszeteteletol es akaratatol, az akkori bel-es kulpolitikai klimatol, a gazdasag allasatol, es osszessegeben az amerikai lakossag hangulatatol. A ket evbol konnyen lehet akar 4-5 ev is, mig ujbol leporoljak az emigracios tervezetrol a port.
A kovetkezo evekben az varhato, hogy a Bevandorlasi Hivatal meg kemenyebben folytatja a burkolt, de egyertelmu celt: megtizedelni az ittlevo illegalisokat es foleg olyan lehetetlen megelhetesi korulmenyeket teremteni, hogy inkabb sajat maguktol hazamennek. Addig is, sokak szamara, akik megsem adjak fel, marad jobb hijan a bal kez vakarja a jobb fulet megoldasa, a toldozas-foltozas es a tuleles muveszete.
Sommazva, az emigracios torvenytervezet kudarcanak az arat az illegalisok fogjak megfizetni kulonbozo formaban:
- fokozodo razziak es ellenorzesek,
- letartoztatasok es deportalasok, valamint csaladtagok szetvalasztasa,
- ellehetetlenitett eletfeltetelek es korulmenyek (jogositvany, kocsiregisztracio etc. megszerzesenek a kizarasa),
- tovabbi szigoritasok allami es helyi szinten torveny altal szabalyozva stb.....
Hogy mit hoz a jovo azt senki nem tudja, de a pillanatnyi allas szerint semmi jot.
 
2007.06.27.
Komoly veszelyt jelentenek a modosito inditvanyok

Sajnos a keddi szavazattal a drama nem ert veget, es semmi nem biztos meg. A modosito javaslatok komoly veszelyt jelentenek a torvenyre, es bizonyos modosito javaslatok felborithatjak a szenatorok kozott a torveny elfogadasahoz szukseges kenyes egyensulyt. E het vegeig mindenkeppen eldol, hogy megszavazza a szenatus avagy sem a tervezetet.
A kovetkezo ket szenator Jim Webb (D) es Norm Coleman (R) esete huen tukrozi a legyurendo nehezsegeket. Mindket szenator azt mondja, hogyha az altaluk beterjesztett modosito inditvany nem kerul be az emigracios torvenytervezetbe, akkor ok nem szavazzak meg a vegleges tervezetet.
Jim Webb szenator allitasa szerint „nem fair” az amerikai allampolgarokkal szemben az, hogy a jelenlegi torvenytervezet szerint, barki aki 2007 januar elsejeig bejott az orszagba, arra ervenyes lenne majd a torveny. Webb szenator modosito inditvanya negy evre tolja vissza majd a hataridot, es az inditvany szerint csak azokra lenne ervenyes a torveny, akik immar negy eve az orszagban tartozkodnak. Modositasanak lenyege, hogy szukitse azok szamat, akikre ervenyesitheto lenne a torveny.
Norm Coleman szenator ugyanakkor azt szeretne, ha a rendorseget felhatalmaznak arra, hogy a rendori intezkedes soran leellenorizze az egyen emigracios statuszat, ugyanakkor szigoruan „felkutatnak” mindazon egyeneket, akik ugyan ervenyes vizaval jonnek az orszagba, de ugymond „elfelejtenek” hazamenni. Ugyanakkor szavazata attol is fugg, hogy majd a vegleges torvenybe belekerul-e az a passzus, ami megkovetelne az egyentol, hogy harom even belul kotelezo modon elhagyja az orszagot, es az amerikai kulkepviseleteken keresztul kervenyezze ismetelt bebocsatasat.
Termeszetesen meg sok mas "kenyes" inditvany kerul beterjesztesre, ami egyseget rombolo bombakent hathat, es ha a szenatus tortenetesen megsem fogadja el az adott modosito inditvanyt, akkor elofordulhat, hogy a sertodott es elegedetlen szenator, akinek a modosito inditvanyat leszavaztak, nem fogja tamogatni szavazataval majd a vegleges torvenyt a het vegen.
 
2007.06.26.
Remenykelto a Szenatus mai szavazata

A minap a Szenatus 64 szavazattal (24 republikanus valamint 39 demokrata es egy fuggetlen) elharitotta az akadalyat annak, hogy az emigracios torvenytervezetrol szavazzanak csutortokon. Remelhetoleg a kulcsfontossagu csutortoki szavazason is meglesz a Szenatusban
a szukseges 60 szavazat. Ha igen, akkor azt kovetoen a Kepviselohaznak kell meg a torvenytervezetet megszavazza. Bush elnok igeretet tett ra, hogy azonnal alairja a Kongresszus altal elfogadott emigracios tervezetet. A Kepviselohazban varhatoan nagyobb ellenalasban utkozik az emigracios torvenytervezet elfogadasa mint a Szenatusban, de a a mai nap egy jo kezdet elejet jelenti a folyamatnak.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2007.06.21.
Paktumalkuk a szinfalak mogott
 
Beindult a kozmediaban - a mervado hirszolgaltato csatornakon is - a szokasos kutyakomediaba illo hecceles az ittlevo emigransok ellen. Tudalekos szakertoket szolitanak meg, akiknek szinte habzik a szajuk a beszajkozott egysiku szovegtol, es szinte mast se lehet hallani csak azt, hogy ha megis megszavazza a Kongresszus az emigracios torvenytervezetet, az mennyire rossz lesz Amerikanak es az amerikai lakossagnak. Azt elfelejtik elmondani a nagyerdemu szakertok, hogy lenyegeben a globalizacionak nevezett trend elvegezte mar a munkat Amerika felett is. Az olcso munkaero es a racionalisabb termelesi koltsegek miatt az Azsiaba (Kina, India etc...)  kivonulo cegek es az attelepulo termelesi egysegek allando folyamatat az atlag amerikai allampolgar is erzekeli, de termeszetesen a munkahelyek elveszteseert nem a kinai, vagy az indiai munkast, szakembert etc. hibaztatjak, avagy a nagytoke szamito profitehseget, hanem az ittlevo szerencsetlen illegalist, akinek aztan vajmi keves koze van az egeszhez. Most mar vegre vilagossa kellene tenni az atlag amerikai allampolgar szamara is, hogy gazdasagi ertelemben nem az ittlevo illegalisokkal kell versenyeznie a munkaero piacon, hanem globalis ertelemben a kinai, indiai, vietnami etc. munkaerovel. Oveluk kell alljak a versenyt, es nemcsak a gazdasag, hanem az oktatas teren is, hogy megorizhessek munkahelyuk biztonsagat.
Azt mar csak remelni lehet, hogy a hatteralkuk, paktumok kovetkezteben a szenatusba visszahozott emigracios torvenytervezet szavazasa pozitiv kimenetelu lesz az ittlevo illegalis bevandorlok szamara. De miert is kockaztatna az amugy is nepszerutlen Bush elnok a presztizset,  a meg megmaradt politikai tokejet egy ketseges kimenetelu torvenytervezettel? 
Remelhetoleg a komforterzet meglete teszi mindezt, a tudat, hogy megvan az elegseges tobbseg az emigracios torvenytervezet elfogadasahoz.
 
2007.06.15
Jovo heten ismet szavazasra bocsatjak az emigracios torvenytervezetet
 
Megegyezes szuletett, hogy az emigracios torvenytervezetet ismet targyalni fogjak jovo heten a szenatusban, ugyanakkor korlatozzak a modosito inditvanyok szamat 12-ben, ugy republikanus, mint demokrata oldalrol. Hogy tovabbi konzervativ republikanus kepviselot "megteritsen"  Bush elnok igeretet tett  4.4 milliard dollar azonnali allokalasara a hatar ill. a munkahelyek biztositasara es ellenorzesere. Ugyanakkor valoszinuleg az is belekerul a modosito inditvanyok koze republikanus oldalrol, hogy immar a Z vizum kivaltasa erdekeben is el kell hagynia az egyennek az orszagot (nem csak a zoldkartya igenylesekor) a torveny eletbelepeset koveto 18 honap valamely idoszaka kozott. 
Mindenesetre mar sokan azon aggodnak, hogy ha megis megszavazzak a torvenyt, a sok atszabas miatt a vegleges torveny majd annyi megszigoritast es lehetetlenseget ker teljesiteni az egyentol, hogy sokak szamara inkabb urum lesz az orombol.   
 
2007.06.13.
Folyik az egyezkedo hattermunka
 
A tegnapi republikanusokkal valo talalkozas kapcsan Bush elnok kifejtette, hogy az emigracios tervezet teren a status quo fentartasa elfogadhatatlan es mindenkeppen tenni kell valamit. A szinfalak mogott kemeny egyezkedes folyik, hogy a torvenyt ismetelten szavazasra bocsathassak, lehetoleg meg julius 4-e elott. Harry Reid, a szenatus hazelnoke kijelentette, hogy csak akkor jeloli ismet szavazasra az emigracios torvenytervezetet a szenatusban, ha elozetes megegyezes alapjan (szinfalak mogotti alkuk kapcsan) megvan a minimalis tobbseg a torvenytervezet elfogadasahoz. Elmondasa alapjan, hogy a szavazas sikeres legyen, minimum 10 szenatornak at kell allnia a republikanusok korebol a torvenyt megszavazok taboraba.
Mindenesetre az ido nagyon surget es a kovetkezo hetek esemenyei eldontik, hogy Bush elnok es csapatanak gyozkodese sikerrel jar avagy sem.
 
2007.06.09.
Meg egy utolso kiserlet, egy halvany remeny
 
Bush elnok hazaterve Europabol azonnal akcioba kezdett a rossz hir hallatan, hiszen az emigracios torveny elfogadasa lehet az elnoksegenek a csucsteljesitmenye. A demokratak amugy is azzal vadoljak az elnokot, hogy tul kesztyus kezzel bant a republikanusokkal, es nem elegge agresszivan gyozkodte oket a torveny elfogadasanak sikere erdekeben. Most hogy mar eg a haz,  a demokratak is taktikat valtoztattak, es azt szajkozzak, hogy ez Bush elnok torvenyjavaslata, csakhogy megnyerhessek maguknak azt a par republikanust a parton belul, hogy igy egyuttesen meglegyen az elegseges szambeli tobbseg a torveny efogadasahoz. Jovo het penteken ismet szavazatra bocsatjak a torvenyjavaslatot, remelhetoleg most mar meglesz a szukseges tobbseg (hatvan szavazat a szazbol), hogy a torvenyt elfogadjak.
A biztos siker erdekeben Bush elnok kedden ellatogat a Kapitoliumba, es resztvesz egy republikanusokkal kozos ebeden, ami az elmult 5 evben eloszor fordul elo. Megprobal egyseget  kovacsolni a republikanusok koreben, hogy egyuttesen a demokratakkal folenyebe kerekedjenek a konzervativ republikanusoknak, akik egyszeruen hajthatatlanok az emigracios torveny teren.
A politikaban minden megtortenhet, es talan ennek pozitiv bizonyiteka lehet, ha jovo het penteken megis megszavazzak az emigracios torvenyt.
 
2007.06.07.
Hatalmas kudarc
 
A mai napon 15 szavazat hianyzott a szukseges 60 szavazathoz a szenatusban ahhoz, hogy a torvenytervezet veget nem ero vitajat lezarjak es a torvenytervezet az elfogadas vegso szakaszahoz erjen. 50 szenator szavazott a vita korai lezarasa ellen, tobbsegeben republikanusok. A ket hetes folyamat alatt szamtalan korlatozo jellegu modosito javaslat erkezett republikanus reszrol, mintegy mergezo pirulakent hatva az egesz emigracios torvenytervezetre,  ami szamtalan demokrata kepviselonek valtotta ki az ellenszenvet. A vita lezarasanak megtorpedozasat kovetoen Harry Reid ejtette a torvenytervezet tovabbi vitajat a szenatusban, habar halvany igeretet tett ra, hogy az ev vegen megprobaljak ujra vitara bocsatani a torvenyjavaslatot, de ennek a kozelgo elnokvalasztas miatt vajmi keves a realitasa. 
Mindket part termeszetesen a masikat hibaztatja a kialakult kudarcert. A republikanusok azzal vadoljak a demokratakat, hogy nem engedtek eleg idot a modosito javaslatok megvitatasara - ami lenyegeben megsemmisitette volnana az eredeti torvenytervezet szellemiseget es szandekat - , ugyanakkor a demokratak meg azzal vadoljak a republikanus felt, hogy eleve elleneztek kezdetektol fogva az egesz emigracios ugy atfogo rendezeset, es a partalan vitakkal, meg a megszorito javaslatokkal lenyegeben kudarcra iteltek az egesz torvenytervezetet.
Ez az ismetelten kudarcba fulladt politikai cirkuszparade azt jelenti a mindennapok realitasa nyelven az ittlevo 12-20 millio illegalisnak es statuszon kivulinek (ez a 12-20 millio ember adjak az amerikai munkaero, az aktiv dolgozok 5-6% -at), hogy egyre realisabban kell szamolniuk a razzia lehetosegeivel, hiszen egyre tobb egyseget hoz letre folyamatosan a Bevandorlasi Hivatal razzia csoporja (ICE), es egyre tobb penzt allokalnak annak finanszirozasara (a 2006-os evben az ICE osszesen 221,000 embert deportalt). Ugyanakkor szamitani kell a mindennapi eletet ellehetetlenito intezkedesek fokozasara (jogositvany, auto regisztracio, munkaadok ellenorzese etc. teren), valamint arra, hogy 2009-ig nem kerul napirendre a torvenyjavaslat targyalasa.
Ep esszel az ember nem tudja felfogni azt, hogyha ezekre az emberekre az amerikai gazdasagnak szuksege van, es ha mar amugy is itt vannak, akkor miert nem lehet kolcsonos erdek alapjan humanusan rendezni ezen emberek sorsat. Kinek jo ez igy?
Hogy mit hoz a jovo, azt senki nem tudhatja elore, plane a politikaban nem, hiszen ott minden megtortenhet, de a korabbi honapok docogos esemenyeit elemezve es azt osszesitve, semmi boldogito kilatas nem korvonalazodik a kozeljovoben az emigracios reformtervezet teren.
 
2007.05.22.
Egy kis elozetes politika

Az adminisztracio es egy ketparti szenatusi csoport megegyezett egy atfogo bevandorlasi torvenytervezetrol majus 17-en. A tervezetet majus 21-en el is kezdtek targyalni a Szenatusban, de maris komoly vita alakult ki a torvenyjavaslat kapcsan. A szenatusi tagok megegyezetek, hogy juniusba atnyulva, tovabbi ket hetig folyatjak a vitat az emigracios torvenytervezetrol, ami egy osszetett valamint atfogo es gyokeres valtoztatasokat leptet eletbe a bevandorlas teruleten. Ha tortenetesen a Szenatus (felsohaz) megszavazza a torvenyt, akkor azt meg a Kepviselohaz (alsohaz) is el kell hogy fogadja. Az is meglehet, hogy a Kepviselohaz egy sajatos emigracios torvenyjavaslattal rukkol elo (erre voltak mar korabbi utalasok a hazelnok reszerol), ami majd nem teljesen fogja fedni a Szenatus altal elfogadott torvenyjavaslatot. Ebben az esetben egy szenatusi valamint egy kepviselohazi egyezteto panelnek kell osszeulnie, hogy a megszavazott kulonbozo tervezetet kiegyenlitse, amit majd ismet mindket kepviseleti szervnek el kell fogadnia, es a torvenytervezet majd csak azt kovetoen kerulhet alairas celjabol az elnok asztalara. Ehhez viszont ido kell, es az ido nagyon szorit. Miert? Nos, az emigracios torvenytervezet elfogadasara allo strategiai ido szuk, hiszen ha a Kongresszus (a Szenatus es a Kepviselohaz) 2007 nyaran (mielott nyari szabadsagra mennek) nem fogadja el a torvenyjavaslatot, es nem terjeszti alairasra az elnoknek, akkor szinte bizonyos, hogy osszel mar nem fog a torvenyjavaslat napirendre kerulni, es a kozelgo elnokvalasztas miatt tolodik az egesz ugy 2009-ig. A Kongresszusban, akik az emigracios reformervezet megtorpedozasara keszulnek tisztaban vannak ezzel, es minden torvenyhozoi technikaliat bevetnek, hogy ne lehessen e szukos idoben a javaslatot torvenybe iktatni. Ugyanennek a csopornak erdeke, hogy a torvenybeiktatas elmaradasaval 2009-ig meg agresszivabban fejtse ki tevekenyseget az emigracios szerv razzia csoporja (ICE), es a kulonbozo megszorito intezkedesek valamint az ellehetetlenitesi technikak (allami jogositvanyok tiltasa  illegalisok reszere, a rendorok emigracios eljarasra valo feljogositasa, a munkaltatok fokozottabb ellenorzese es buntetese etc.) segitsegevel ugymond elozetesen megtizedeljek az ittlevo illegalisok szamat (sokan mentek mar haza maguktol, mert egyszeruen lelkileg es pszichikailag belefaradtak az allando rettegestol), es csak ezt kovetoen keruljon sor egy emigracios reformra valamikor 2009-ben.
A tet nagy, hiszen milliok sorsa fugg a javaslat sikeretol, de az utobbi idoben a mediumokban tapasztalhato heves ellenszegulesek (1986-ban a bevandorlasi torveny kapcsan 1.8 millio  bevandorlora szamitottak es a vegen 3.2 millio lett az eredmeny, ergo a mostani 12 millios bevandorlobol lehet akar 20 millio is) es riogatasok (az illegalisok 60% meg erettsegivel sem rendelkezik, ergo ez a reteg kulonosen leterheli majd a szocialis kiadasokat etc...), ugyanakkor a tobbszoros szenatusi nekifutasok, valamint a torvenyrol szolo vitak sorozatos elnapolasa elegge ketsegesse teszi, hogy a mostani emigracios torvenyjavaslat eljut 2007-ben a torvenybe iktatasig. Kulonosen nehez lesz a harc a Kepviselohazban, hiszen ott szamtalan kepviselo mereven elzarkozik mindenfele emigracios torvenyjavaslattol.
Ami megis remenyt ad es az emigracios torvenyjavaslat celbaerese mellet szol, hogy a demokrata tobbsegu Kongresszus maganak akarja “betudni” a dicsoseget, hogy egy ilyen atfogo emigracios torvenyjavaslatot sikerult “atvernie” a Kongresszuson, mig a mostani nepszerutlen elnok szeretne ugymond a nevehez “fuzni” az atfogo emigracios reformterv elfogadasat - egyesek mar a megemlekezesukkel foglalkoznak!
Az biztos, hogy ha az emigracios torneyjavaslatbol torveny lesz, az meg sok atszabason esik at a szenatusi valamint a kepviselohazi vitak folyaman, es a vegleges torveny semmikepp nem fog egyezni a mostani vitara bocsatando torvenyjavaslattal.

A ketparti szenatusi inditvany a kovetkezoket tartalmazza: a teljes szoveg angolul:  /Documents/emigracios torvenyjavaslat.pdf
A hatarorizet megerositese valamint a munkahelyek legalisan valo betoltesenek a rendszere es annak ellenorzese eletbe kell hogy lepjen, mielott a torvenyjavaslat tobbi eleme eletbe lep.
Kiepul az online alapu munkaltatoi ellenorzes rendszere, ahol a munkaltato konnyeden ellenorizheti, hogy a munkavallalo valalhat avagy sem legalisan munkat az Egyesult Allamokban.
Kreal egy ideiglenes vendegmunkas programot (400 000 evente), hogy segitse a gazdasag azon szektorait, ahol betoltetlen allasok vannak, leven hogy az amarikai allampolgarok nem toltik be azokat. Hogy valoban "ideiglenes" legyen a hatarido, a vendegmunkasnak haromszor ket eves terminus lesz a munkavallalasra engedelyezve, es a keteves terminusok kozott a vendegmunkasnak minimum egy evet az Egyesult Allamokon kivul kell tartozkodnia. A vendegmunkas csak akkor hozhatja kozvetlen csaladtagjait magaval, ha anyagilag el tudja oket tartani, es a csaladtagok egeszsegugyi biztositassal rendelkeznek.
A torvenytervezet ertelmeben az illegalisok kapnak egy ideiglenes elozetes statuszt, mindaddig mig a fokozottabb hatarorizet ill. a munkaltatoi ellenorzes rendszere eletbe nem lep (kb. 18 honap). Azt kovetoen fizetniuk kell $1000 illeteket, at kell menjenek egy biztonsagi atvilagitason, hogy megkapjak a hamisithatatlan biometrikus kartyat, a Z viza statuszt. A Z viza statuszt negy evente meg kell majd ujitani, ami szabad utazasra ill. munkavallalasra jogositja fel az egyent.
A kesobbiekben a Z viza statusszal rendelkezok kervenyezhetik a zoldkartyat, de elotte $4000 illeteket kell fizetniuk. A zoldkartya kervenyezok haza kell menjenek,  hogy a vegleges letelepedesi kervenyuket beadjak. A kervenyeket a beadasi sorrend alapjan biraljak el, es az ervenyben levo pontrendszer alapjan (hasonlitani fog a kanadai bevandorlas rendszerere) bizonyitani kell, hogy a bevandorlo teljesiti a letelepedesi feltetelek kriteriumait.
Az erdemrendszert (pontrendszert) a jovendo uj bevandorloknak allitjak fel es ennek kereteben pontrendszer alapjan tesztelik a bevandorlot, ugyanakkor megszuntetik a jelenlegi rendszert, a lancbevandorlast, melynek kereteben a bevandorlok 2/3 nyer csaladi-rokoni kapcsolata reven letepeledesi statuszt az Egyesult Allamokban.
A bevandorlo pontokat kap majd a szakmai valamint iskolai vegzettsegere, az angol nyelv ismeretere, egy elozetes munkaajanlatra (a specifikus valamint a magas kepzettseget szuksegelteto hianyszakmakban), az Egyesult Allamokban megszerzett munkatapasztalatara, csaladi-rokoni kapcsolatara.
 
2007.05.16.
Az emigracios reformrol valo megegyezes erdekeben hetfoig halasztast kert Kennedy szenator
 
Harry Reid (D) a szenatusi frakciovezeto elhalasztotta hetfo estig a mai napi szavazast a multevi vendegmunkas torvenyjavaslattal kapcsolatosan Ted Kennedy (D) szenator kizarolagos keresere. A frakciovezeto korabbi igerete szerint ujra szavazasra bocsatotta volna a mai nap a 2006 vendegmunkas torvenyjavaslatot (amit 2006-ban a meg republikanus tobbseg megtorpedozott), ha nem szuletik ketparti megegyezes a mai napig, azaz szerdaig, az emigracios reformtervezetrol. A torvenyrol valo szavazas elhalasztasara azert volt szukseg, mert zart ajtok mogott nagy valoszinuseggel a ket part kompromisszumot tud kotni hetfoig. Reid szenator mai nyilatkozata alapjan a harom eves vendegmunkas program reszleteirol mar 80% megegyezes van a felek kozott, csupan par sarkallatos pontban kell meg megegyezest talalniuk, es erre kivalo lehetoseg mutatkozik hetfoig.
Ugyanakkor Steny Hoyer (D) kepviselohazi frakciovezeto ujsagiroknak azt nyilatkozta tegnap, hogy a mostani szenatusi targyalasoktol fuggetlenul, a kepviselohaz is napirendre tuzi az emigracios torvenytervezet targyalasat. Magyaran, jovo het hetfo estig eldol, hogy szuletik-e atfogo dontes az illegalis emigransok ugyeben avagy nem. Ha valamilyen ok miatt megsem szuletik dontes a temaban, akkor 2009-ig (az elnokvalasztas utani periodusig) egyaltalan meg napirendre sem tuzi a Kongresszus a kerdeskor targyalasat.
 
2007.04.11.
Majus utolso ket heteben kerul sor az emigracios torveny vitajara
 
A Kepviselohazban egyes kepviselo csoportok maris elkezdtek gyujteni a tamogatast kepviselotarsaik koreben az emigracios reformorvenyhez, hogy maga a torbeny elfogadasa egy szeleskoru konszenzus alapjat kepezze. Harry Reid, a szenatusi frakciovezeto azt nyilatkozta, hogy a majusi honap utolso ket hetet az emigracios torvenytervezet megvitatasara akarja szentelni. 
Sok emigracios szervezet aktivistaja nehezmenyezi az emigracios torvenytervezet kapcsan, hogy a torveny elfogadasat kovetoen, mindazok akik zoldkartyat szeretnenek, azok a kovetkezo hat evben el kell hadjak az orszagot valamely ponton (ki-ki az adott orszagaba vagy akar Mexiko vagy Kanad fele) es zoldkartya kerelmuket az orszagon kivul kell intezniek es kivarniuk. Koztudott, hogy a jelenlegi bevandorlasi ugyintezesek is mennyire vontatott formaban tortennek, es most is egyes ugyekben akar eveket kell varniuk egyeseknek, mig valami haladas tortenik ugyukben a Bevandorlasi Hivatal reszerol. Sokan eppen emiatt szkeptikusak, hogy barki is elhadja majd a torveny ertelmeben az Egyesult Allamokat, kockaztatva ezzel azt, hogy egy hosszu, evekig tarto varakozasban lehet resze. Az emigracios szervezetek maris kerik a torvenyhozokat, hogy alapvetoen valtoztassanak az emigracios tervezeten, mert a hazamenetelre vonatkozo kitetel nem realisztikus es nem lesz kivitelezheto, hiszen senki nem hadja el majd az orszagot, kockaztatva ezzel a visszajovetelet hoszzu idokig. Emiatt mar tobbezres fos figyelemfelkelto tuntetes volt Los Angeles belvarosaban, es majus elsejen USA-szerte megmozdulasokat szerveznek az emigransok a tavalyi evhez hasonloan, hogy felhivjak sajatos problemaikra az amerikai kozvelemeny es a torvenyhozok figyelmet.   
 
2007.04.09.
Los Angeles: Az illegalisok reagalasa a kiszivarogtatott emigracios reformtervezetre

Tobb ezer tunteto vonult fel Los Angeles belvarosaban azt kovetelve, hogy a becsult 12 millio illegalis emigrans mihamarabb allampolgar lehessen es eliteltek a Feher Haz altal kiszivarogtatott emigracios reformtervezetet. Sokan ellenzik az ujdonsult emigracios reformterv azon reszet, amely engedelyezi ugyan a munkavallalasi vizumot, de a zoldkartya kerelem eseten az erintett felnek haza kell ternie es az adott orszag Amerikai Kovetsegen/Konzulatusan kell a letelepedesi kerelmet ugyinteznie, ugyanakkor osszesen $10 000 illeteket kell fizetnie ($2 000 a kerelmezesnel es $8 000 a kerelem pozitiv elbiralasa esten, a kartya megkapasakor). Ezt az osszeget sokan meredeknek tartjak, hiszen egy kettagu csalad eseteben az osszeg maris $20 000 tesz ki. A szandekosan kiszivarogtatott emigracios terv kapcsan (hogy elozetesen felmerjek a mostani reformtervezett fogadtatasat) sok illegalis hangoztatta azon velemenyet, hogy a Bush adminisztracio veluk akarja kifizettettni az iraki haborut. Sokan panaszkodtak, hogy ekkora osszeg nem all rendelkezesukre es keptelenek kifizetni ilyen magas illetmenyt. Erdemes megemliteni, hogy a mostani emigracios terv sokkal konzervativabb a tavaly elfogadott szenatusi torvenytervezetnel, amely megengedte volna az illegalisoknak, hogy az Egyesult Allamokban maradhassanak es dolgozhassanak, ugyanakkor itt ugyintezhessek a letelepedesi kervenyuket, azt kovetoen, hogy kisebb jellegu birsagot fizetnek es visszamenoleg befizetik az adohatralekukat, valamint megtanulnak angolul es egy altalanos biztonsagi ellenorzesen mennek keresztul.
 
2007.04.08 
A Feher Haz Uj (kiszivarogtatott) Emigracios Reformtervezete  - a teljes szoveg elolvashato angolul: /Documents/reform plan.pdf

Az adminisztracio szandeka, hogy egy harom tervezetes vendegmunkas programot fogadtasson el, aminek a torvenybe iktatasahoz felsorakoztatna ugy a demokrata, mint a republikanus kepviselok tobbseget.

Az elso vendegmunkas programtervezet amnesztiat adna az ittlevo illegalisoknak azaltal, hogy egy ugymond Z vizum statuszt adna nekik. Azon illegalisok, akik Z vizum statuszert folyamodnak, azok vizumukat ismetelten megujithatjak es harom evente $3 500 illeteket kell fizetniuk, ugyanakkor engedelyezik nekik, hogy letelepedesi statuszt (zoldkartyat) kervenyezzenek. A zoldkartya kerelemnel elonybe reszesitik a magasabb vegzettsegueket, de lenyegeben mindazon illegalis bevandorlo reszere elerheto lesz a letelepedesi statusz, aki Z vizummal rendelkezik. Mindazon kerelmezok, akik ezen program kereteben kervenyezik az allampolgarsagot, azoknak elozetesen egy $2 000 illeteket majd a zoldkartya (letelepedesi statusz) jovahagyasakor tovabbi $8 000 illeteket kell fizetniuk.

A masodik vendegmunkas programtervezet ket eves vizumot adna a vendegmunkasoknak, ami osszesen hat evig hosszabbithato. Ketevente a vendegmunkas kotelezoen haza kell terjen hat honapra.

A harmadik vendegmunkas programtervezet az alacsony kepzettsegu munkaerot celozza meg, ami magaban foglalja a mezogazdasagi munkasokat (H-2A vizum), valamint a szakkepzetlen munkasokat (H-2B vizum). Ezen program kereteben a munkasok kilenc honapig tartozkodhatnanak az orszagban, majd azt kovetoen harom honapra haza kell terniuk. Vizumkerelmuk ismetelten megujithato korlatlan alkalommal. Az Y vizum kiadasara meg nincs kvotaszam meghatarozva, de annak szamszeru megallapitasat az amerikai gazdasag igenye hatarozza majd meg.

A masodik es a harmadik vendegmunkas programtervezet elsosorban nem az itt-tartozkodo illegalisokra vonatkozna, hanem az orszagba jovo vendegmunkasoknak add egy ugynevezett Y vizumot, ami az evek soran elvezethet a zodkartyahoz. Az emigracios reform elfogadasa elott eletbeleptetik a munkavallalasra jogosultsag ellenorzo rendszeret, ami lehetove teszi a munkaado szamara, hogy online konnyeden es azonnal leellenorize, hogy egy adott szemely vallalhat-e hivatalosan munkat az Egyesult Allamokban vagy sem.
 
2007.04.05.
A Kulisszak Mogott Folyik Az Egyeztetes
 
Argus szemekkel figyeljuk a Torvenyhozas intezkedeseit a bevandorlokkal foglalkozo es kapcsolatos torvenyjavaslata teren. Szamtalan torvenytervezet variacio forog es kerult mar beterjesztesre a Kongresszus szamara, ami az illegalisok vegleges es atfogo statuszat hivatott rendezni, de a torvenyhozoknak meg nem sikerult koherens es atfogo modon megegyezest kimunkalniuk e teren. Legkozelebb 2007 majus es junius kornyeken varhato, hogy a Kongresszusban ismet napirendre tuzik a bevandorlokkal foglalkozo torvenyjavaslatot. Sajnos az egyre kozelgo 2008 amerikai elnokvalasztas kozrejatszhat abban, hogy egy felemas avagy senkit nem boldogito torvenyjavaslat szulessen a bevandorlok sorsaval kapcsolatosan, hiszen a politikai partok a szamtalan megrendelt kozvelemeny-kutatasok alapjan jol erzekelik az atlag amerikai valasztopolgar ellenveteset e teren. Koztudott, hogy a Bevandorlasi Hivatal ugy 12 millio illegalis bevandorloval kalkulal (de ez a szam joggal lehet akar a duplaja is), amibol ugy 600 000 ember ellen mar konkret kiutasitasi parancs van foganatositva, de ezen emberek holletet es tartozkodasat meg a Bevandorlasi Hivatal sem tudja. 
 
1. Az illegalis bevandorlok evente tobb milliardos tetelt fizetnek adokent a koltsegvetesbe az adohivatal (IRS) altal kiadott egyeni adoszam segitsegevel (ITIN), azonban olyan ado alapu visszateretesi kedvezmenyek, amely egy legalis bevandorlot avagy egy allampolgart megillet, az illegalis itt-tartozkodokra nem ervenyes. Ennek ellenere megis sokan fizetnek adot abbol kiindulva, hogyha mar itt vannak evek ota, legalabb adot fizessenek, hiszen epeszu ember ugysem hiszi el, hogy az elmult evekben nem dogoztak, es sokan ugy vannak vele, hogy nem akarnak meg adocsalok is lenni mindamellet, hogy nem hivatalosan tartozkodnak az Egyesult Allamokban. A kormany boldogan szemet huny azon, hogy milliardos tetelt fizetnek be az illegalisok adokent a koltsegvetesbe, ugyanakkor semmifele realitassal nem szamol es tudomast sem akar venni ezekrol az illegalisan dolgozo emberekrol.

2. Az amerikaik viszonyulasa az illegalis bevandorlok irant szinten ambivalens. Egyreszt szeretik a viszonylag alacsony koltseggel megepulo hazaikat, az olcso gyumolcsot, az olcso szolgaltatasokat etc., hiszen az elmult evekben a relativan alacsony munkaberert elmeno illegalis bevandorlok nagymertekben hozzajarultak ahhoz, hogy az arak kulonbozo gazdasagi szektorokban alacsonyak maradhassanak. Senki nem tiltakozik, hogy a haza felepul mondjuk felaron, ugyanakkor szereti, ha a valos erteke a kesz ingatlannak honapokon belul felertekelodik. A tobbseget egyaltalan nem erdekli, hogy ez ugy volt lehetseges, hogy az epitoipar valamint az ingatlanfejleszto cegek a boseggel rendelkezesre allo es a relativan alacsony aron dolgozo illegalis emberekkel valositja meg a felepult es az epulo ingatlankomplexusok garmadajat.
Ugyanakkor az amerikaik tobbsege ellenzi, hogy az illegalisan ittlevok barmilyen mentesseget kaphassanak a legalis itt-tartozkodashoz ill. a vegleges letelepedeshez. A kulonbozo mediumok negativ szerepe a bevandorlokkal kapcsolatosan es a folyamatos agymosasnak koszonhetoen sokan azt hiszik, hogy az illegalisok leszoritjak a bereket, elosegitik a bunozest es nagymertekben leterhelik a helyi szocialis koltsegvetest, hogy csak atlagosan egy parat emlitsunk. Nos, valoban sokan igenybeveszik a korhazi, iskolai etc. szolgaltatasokat, de ugyanakkor ezek az emberek tokeletsen inkadralodnak az amerikai munkaeropiac igenyehez es kovetelmenyehez, hiszen a munkajuk keresetebol elnek meg. A legfobb erv talan az, hogy ezen emberek munkajara es szakmai tudasara az amerikai gazdasagnak szuksege van. Tobb fuggetlen elemzes is napvilagott latott mar, hogy a bevandorlok puszta ittletukkel tobb jarulekos hasznot indukalnak az amerikai gazdasag szamara, mint amit kulonbozo szocialis szolgaltatasok kapcsan igenybe vesznek.

3. Sajnos Washingtonban, a torvenyhozasban sokan a politikai jatszma reszeve teszik az ittlevo milliok sorsanak a rendezeset. Egyes torvenyhozok rovidtavu valamint egyeni politikai tuleles alapjan kalkulalnak, es a karrierjuket eletbetarto szavazobazisuknak imponalva akadalyozzak az illegalisok sorsanak vegleges rendezeset. Nem szamolnak azzal a tennyel, hogy sok illegalis mar lassan egy evtizede avagy azt meghalado ideje tartozkodik folyamatosan az Egyesult Allamokban, es sokuknak mar egy-ket-harom Amerikaban szuletett gyereke van, akik mar iskolaban jarnak. Igazabol a szulok rendezetlen statusza az amerikai allampolgarsagu gyerekeikre ut vissza, hiszen statuszuknak koszonhetoen szuleik nem rendelkeznek azzal a kereseti lehetosegekkel es eselyekkel, amivel egy atlag amerikai csalad altalaban. A gyerekek a tarsadalom peremen elnek, korlatolt korulmenyek kozepette kezdik el az iskolat, es a kezdeti hianyossagok ill. a normalis korulmenyek, a rendezett hatter meg nem lete egesz eletukre kihat. Az anyagi korlatok miatt sok szulo kifejezetten szegenysegben kenytelen felnevelnie amerikai allampolgarsagu gyereket, azonban a gyerekek a gyorsan nyiladozo ertelmukkel mar erzik, eszlelik a szulok mindennapi nehezsegeit, de meg nem teljesen ertik specialis helyzetuk huszonkettes csapdajat. 
 
A  fentebb felsoroltak alapjan epeszu ember a mai napig nem erti, hogy miert nem lehet ezen emberek sorsat humanus modon, kolcsonos erdek alapjan vegre rendezni mindenfele politikai hatso szandek es mogottes kalkulacio nelkul. Vegre szembesulni kellene a valossaggal, es nem felretajekoztatni valamint heccelni a tarsadalmat az ittlevo illegalisok ellen. De persze a politika itt is kozbeszol, es ezt a teruletet sem hagyhatja ki ugy, hogy a piszkos jatekai kozepette ne profitaljon. Ugy tunik, hogy egyes csoportoknak a tarsadalmomban meghuzodo szakadek es ellenerzes fokozasa a bevandorlokkal szemben kapora jon es kifejezetten erdekuk, holott ezen emberek csak egy lehetoseget kernek, hogy vegre lathassak a fenyt az alagut masik oldalan. A jelenlegi helyzet senkinek nem jo  es gyors megoldast igenyel. Koztudott, hogy a bevandorlok igencsak motivalt es elkotelezett emberek, akik megalakulo cegeikkel, szakmai tapasztalatukkal valamint munkajukkal  es szolgaltatasaikkal nagymertekben hozzajarul(t)nak az amerikai gazdasag fejlodesehez. Az Amerikai Munkaugyi Miniszterium elorejelzese alapjan az elkovetkezo 20 evben tobb mint 10 millio munkaerore van szuksege az amerikai gazdasagnak, hogy megorizhesse gazdasagi novekedesenek utemet es helyet a vilagban. Azaltal, hogy rendezik ezen emberek sorsat a Kongresszus az orszagnak tesz egy szivesseget, es talan vegre fel-ill. elismerik, hogy ezen emberek immar evek ota szerves reszet kepezik az amerikai eletnek es gazdasagnak, hiszen az emberek folenyes tobbsege dolgozni van itt es immar csaladdal rendelkezik, es nem azert jott Amerikaba, hogy bunozzon avagy eloskodjon a tarsadalom nyakan.