kerdeztek

Ügyfelek kérdezték: az USA menedékjog sarkalatos kérdései

(1) Az illegális beutazás: ellentétben más bevándorlási kategóriákkal (családegyesítés, etc.), az illegális beutazás nem akadálya a menedékjog kérelem beadásának az Egyesült Államokban; pl., valaki átlopakodott az Egyesült Államok határán. A Bevándorlási és Állampolgársági Törvény (I.N.A.) megfogalmazása szerint bárki kérhet menedékjogot, ha fizikailag az Egyesült Államokban tartózkodik - I.N.A. 208. szakasz (a) pontja.


Észrevétel: a menedékjog kérelem kapcsán az amerikai hatóság azt is mérlegeli, hogy:
(i) a menedékkérő rendelkezik-e tartózkodási joggal más országban, vagy
(ii) Amerikába jövet átutazott-e olyan tranzit országon, ahol módja lett volna menedékjogot kérni.


A példa kedvéért feltételezzük, hogy magyar állampolgárként évek óta életvitelszerűen valamelyik nyugat-európai országban él és dolgozik (pl., Németország, Ausztria, etc., mert a menedékjog kérelem kapcsán öt (5) évre visszamenőleg meg kell adnia a munkahelyet, valamint a tartózkodási címet), akkor a Bevándorlási Hivatal elutasíthatja a menedékjog kérelmet, mert egy olyan országban él, amely az amerikai Bevándorlási Hivatal megítélése alapján demokratikusnak minősül, ahol érvényesülnek a demokratikus alapjogok, etc.
Tehát, ha magyar állampolgárként valamelyik nyugat-európai országból közvetlenül megy ki az USA-ba, hogy menedékjogot kérjen (valamelyik nyugat-európai országban él és dolgozik az öt (5) évre visszamenőleg megadott lakcíme és munkahelye alapján), akkor kockáztatja, hogy be sem fogadják a menedékjog kérelmét.

.
(2) Státuszon kívüli vagy jogellenes tartózkodás: az Egyesült Államokban való státuszon kívüli tartózkodás (illegalitás) nem akadálya a menedékkérelem benyújtásának; pl. ha valaki legálisan lépett be és túltartózkodott (viza, ESTA) az Egyesült Államokban.


Kivételes esetek az időkorlát vonatkozásában: a menedékkérelmet az Egyesült Államokba való belépéstől vagy a legális tartózkodás lejártától számított egy éven belül kell benyújtani, de bizonyos esetekben lehetőség van az egy (1) éves határidőn túli menedékjog benyújtására; pl., ha a személynek az országból való eljövetelét követően az adott ország demokratikus megítélése romlott, a politikai rendszer negatív irányt vett, etc. (korrupció van, nincs véleményszabadság, sérülnek a szabadságjogok gyakorlata, stb.) vagy ha a személyt külső események gátolták a menedékjog időbeli benyújtásában (pl. anno nem kapott menedékjog ügyében megfelelő jogi útmutatást).

Túltartózkodás: a 180 napos legális státuszon túli (illegális) túltartózkodás sok ember számára csapdát jelenthet, mivel az Egyesült Államokban törvénytelenül eltöltött idő miatt az Amerikából való kilépéskor automatikusan aktivizálódhat a kitiltás (tehát nemcsak deportálás esetén lehetséges kitiltás). A 180 napon túl, de egy évnél rövidebb ideig jogellenesen tartózkodókat három évre, míg az egy évnél hosszabb ideig jogellenesen tartózkodókat tíz évre tiltják ki automatikusan az Egyesült Államokból. Bevándorlási (családegyesítési) ügy esetén létezik mentességi kérelem (waiver), másképp ki kell várni az adott tiltási idő elévülését. Sok esetben, a személy a tiltási idő letelte után sem kap beutazási vízumot vagy ESTA -t a korábbi 'illegális tartózkodás' mintázata alapján.


(3) Lehetséges Kanadán keresztül USA menedékjogot kérni ?

Akiknek ESTA vagy vízumkérelmüket elutasították jelezték, hogy szeretnének Kanadán keresztül USA menedékjogot kérni Toronto közelében a kanadai Niagara vízesés látogatása kapcsán. A leendő menedékjogkérő átsétálva a közös határon átívelő amerikai-kanadai hídon és az ott levő amerikai határpontnál (Port of Entry) menedékjogot kér (a magyar állampolgárok vízummentesen látogathatnak Kanadába az
eTA keretében).


Nos, mi az és miről is szól a Kanada–USA biztonságos harmadik ország megállapodás (Canada–U.S. Safe Third Country Agreement - STCA)? A Kanada és az Egyesült Államok közötti megállapodás (STCA) értelmében, a menedékkérő abban az első biztonságos országban kell menedékjogot kérjen, ahová megérkezik (az Egyesült Államokban vagy Kanadában), kivéve, ha jogosult a megállapodás (STCA) alóli kivételre. Mik lehetnek ezek a kivételek egy magyar állampolgár számára?


Ha a leendő menedékkérőnek:
(i) az Egyesült Államokban házastársa, fia, lánya, szülője, testvére, nagyszülője, unokája, nagynénje, nagybátyja, unokahúga vagy unokaöccse van, aki (valamelyik a lenti közül):
- az Egyesült Államok állampolgára vagy rezidens (zöldkártyás) státusszal rendelkezik,
- bevándorlási ügye van folyamatban, vagy
- menedékjog kérelme van folyamatban,
(ii) nőtlen, 18 év alatti, és nincs szülője vagy törvényes gyámja sem Kanadában, sem az Egyesült Államokban.


Ha megállapítást nyer, azaz a menedékkérő bizonyítani tudja azt, hogy az STCA alapján a kivételek közé tartozik - a fenti (i) vagy (ii) pontok alapján, azaz jogosult a menedékjog kérelemre (a kanadai-amerikai határpontnál), akkor ott majd lefolytatják az úgynevezett hiteles féleleminterjút (credible fear interview), hogy megállapítsák, van-e érdemleges menedékkérelme vagy sem - ott tarthatják vagy őrizetbe vehetik a féleleminterjú lefolytatása érdekében.


Észrevétel: érdemes jól felkészültnek lenni, azaz megfelelő dokumentációkkal rendelkezni annak érdekében, hogy egyrészt igazolni tudja, hogy az STCA alapján a kivételek közé tartozik, azaz Kanadán keresztül menedékjog kérelemre jogosult az amerikai határpontnál, másrészt, hogy valós menedékkérelemmel rendelkezik, mert tüzetesen megvizsgálják a menedékkérelem hitelességét.


Ha bebizonyosodik, hogy a személynek hiteles a menedékjog kérelme, a menekültügyi tiszt erről tájékoztatja a személyt, és jegyzőkönyvet ad ki a félelem hiteles megállapításáról (credible fear interview), beleértve a döntés alapjául szolgáló egyéb anyagokat is. Az iratok kézbesítése történhet személyesen, postai úton vagy elektronikusan.


Ha megállapítást nyer, hogy a személy nem felel meg, azaz nem jogosult a menedékkérelemre (az elmondott történet, a nála levő bizonyítékok hiányossága alapján, etc.) a menekültügyi tiszt írásban értesíti a személyt a döntésről, és a félelem hiteles megállapításáról (credible fear interview) jegyzőkönyvet ad ki, valamint a menekültügyi tisztnek meg kell kérdeznie a személytől, hogy szeretné-e az elutasító határozat felülvizsgálatát egy bevándorlási bíróval, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a bevándorlási bíró kihallgassa. A kanadai-USA határon levő menedékjog kérelem menetének ábrázolása végett kattintson ide:
Port of Entry

Share by: